2012. febr. 29.

Sajttorta by Andi

Sziasztok Kuktatesók! Anditól kaptunk egy új receptet! Én csak annyit fűznék hozzá, hogy: gyóóóóóóóóóóóóóó :D

Sajttorta

Ez a mennyiség egy 20-24 cm-es tortaformához elegendő!

Első lépés: Szükségünk van 1 csomag Győri Édes zabfalatok kekszre, amit összetörünk apróra (én bot mixerrel összezúzom ) és elkeverünk benne 8 dkg vajat (mikróban picit meglangyosítjuk vajat). A kapott „ masszát” beletesszük a formába, elegyengetjük egyformán, majd 160 fokon légkeveréses sütőben, (ha nem az, akkor 180 fokon) 6 percig sütjük.
Második lépés: 4 db Filadelfia krémsajtot (natúr), 2 egész tojást, 10 dkg kristálycukrot, 1/2 vanília rudat ( a vanília rúd helyett lehet vaníliás cukor is vagy vanília aroma), kikeverjük majd a már megsütött vajas kekszünkre rákenjük egyenletesen és 170 fokon (légkeverésesnél 150 fokon) 8 percig sütjük.
Harmadik lépés: 450 g tejfölt (elvileg egy kis dobozos tejföl 175 g, én ebből kettőt raktam rá és elég volt), 4 dkg kristálycukrot és 1/2 vanília rudat (vagy vaníliás cukor vagy vanília roma) kikeverünk, majd rákenjük egyenletesen a már elkészült alapra. Ezt 170 fokon (légkeverésesnél 150 fok) 4 percig sütjük.

Ha kész és kihűlt, akkor 2 óra hűtő, mert akkor keményedik meg annyira, hogy szeletelhető legyen, de még mindig puha és lágy és finiiiiiiiiiiii

Nagyon finom, ezt megígérhetem ;) Eddig mindenki megnyalta a tíz ujját

2012. febr. 24.

Rachel és a trüffel

Nem nagyon kell szerintem bevezetnem, mit is akarok ebben a bejegyzésben :)
Gondoltam kicsit megmagyarázom a blog címe alatti leírást, hogy ha van a világon ember, aki nem ismeri a Jóbarátok sorozat ide vágó részletét, annak is világos legyen a poén.

Az alábbi videó magáért beszél, bár sajnos nem találtam olyan összeállítást, amiben Joey megállapítása elhangzik, miszerint nincs is baj Rachel hálaadási desszertjével. "A hús jó, a lekvár jó..." Joey képviseli az én álláspontomat: jó jót nem ront el! (és ezt nem csak kajákra szoktam mondani!) :D

vagy magyarul itt:
http://www.youtube.com/watch?v=MF-51GWATwc

Kíváncsiságom azonban nem nyughatott, így rákerestem a tortára. Azért próbáljuk ki húsos bab nélkül is :D

Nagyon jó leírást találtam, de sajnos névtelenül:
hogyan-kell-elkesziteni-a-jobaratokbol-ismert-rachel-fele-husmentes-eredeti-angol-trüffelt

Ránézésre macerásnak tűnik ez nekem. Lehet én is tennék egy kis husikát bele, annyira figyelném a rétegeket, de egy biztos, nagyon-nagyon durvaaaaaaaa íze lehet! Viszont a pakolós-hűtős megoldásnak örülök, mert előnyt élveznek nálam, a pudingos, babapiskótás, kekszes összerakós sütik - főleg a meggyes piskóta traumája után, a közös konyhában, hiperszuper sütő nélkül erősen ajánlott ezen a vonalon mozogni  :D

Ilyen sütis bejegyzésekkel folyt. köv később, mert őket imádjuk!



kukoricás-tejszínes-baconös csirkemell by Andi

Andi, a "született feleség" (ági szavaival élve) gyors, könnyen elkészíthető és nagyyyyyyyyyyyyon finom kukoricás, tejszínes, baconös csirkemell receptje :)

Hozzávalók:
 - csirkemell
 - 1 kg fagyasztott (mirelit) morzsolt kukorica
- 3 dl tejszín
- trappista sajt
- bacon
- só
- bors
- majoránna (ez nem kötelező)

 Na szóval: Kapjunk elő egy jénait (hagyományos hosszúkás jénaiban készítem, kb 25 cm) és öntsük bele az 1 kg kukoricát fagyosan, erre öntsük rá a tejszínt. A csirkemellet szeleteljük fel. Ne legyen se vastag, se vékony. Ízlés szerint borsozzuk és sózzuk mindkét oldalát. Ezeket a fini hús szeleteket, szorosan elrendezzük a kukoricán. Minden szeletre vágunk egy trappista sajtot. A sajtokat lefedjük baconnel és előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 60 percig sütjük. Nem kell lefedni! 60 perc alatt a tejszínben megfő a kukorica, a csirkemell, illetve gyönyörűen megpirul. Isteni, nálunk mindenki imádja. No meg két legyet egy csapásra alapon, nem csak fini husink van, hanem isteni tejszínben úszkáló, édes kukoricánk is. Krumplipürét ajánlok mellé köretnek, de "csodarizzsel" is kiváló :) Itt kell megemlítenem, hogy az úgynevezett "csodarizs" is született feleséges (Andis) csoda :) Következő alkalommal ezt is megosztom veletek :) Jó étvágyat és jó főzőcskézést! :*

2012. febr. 23.

Az utolérhetetlen frankfurti leves

Nem igazán tudom, van-e még leves a Földön, ami tisztábban elém varázsolja az otthon illatát. Végletekig tudnám enni, ha minden nap ez lenne az étlapon is, elfogadnám. Nem tudnám soha megunni.
Persze azért maradjunk változatosak :)
Kijöttem ide, és honvágy van, otthonhiány, családhiány, mindenhiány van... hát keresi az ember a lehetőséget, mivel lehet elvenni a figyelmed ezekről. Kerestem a lehetőséget, mivel tudnám enyhíteni "éhségemet".
Így emileztem Anyunak, hogy csak meg kellene próbálnom levest főzni. Csak nem bénázom el. Főleg a rántás résztől félek, ez a mumus. Csomós marad?! Lisztes lesz... jujujjj... aztán csak nem ezen múlt a kivitelezés :)

Belevalók: 
  • virsli
  • zöldségek:
    •  krumpli
    • répa
    • karalábé
    • karfiol
    • zeller
    • petrezselyem
    • kelkáposzta
    • 1 fej hagyma
  • ételízesítő/leveskocka
  • só, bors
  • kevés tej vagy tejföl
  • rántáshoz: 1 ek liszt+kevés olaj
Kivitelezés:

Fazekba víz, felforralni és minden zöldséget szépen megpucolva, feldarabolva (kockára/karikára - kinek hogy tetszik) beledobálni a vízbe. A hagymát egészben. Sót ne felejtsük el, mert én elég keveset használok. Valószínű innen fogom tudni mikor leszek szerelmes :) De viccet félretéve, mehet a bors is ízlés szerint és én előnyben részesítem a leveskockát is. Általában zöldségleves vagy erőleves kockát szoktam használni.
A virslit is előkészítjük, feldaraboljuk, de ők majd csak a végén kerülnek a lábasba.
Most várunk, hogy minden szépen összefőjön. Én a mindent bele híve vagyok, de mint a folytatásban majd kiderül, nem rossz "a kevesebb néha több" elve sem :)
Sose tudom mennyi ideig kell főzni a zöldségeket. Kóstolok, leégetem az ízlelőbimbókat és mikor már minden puha akkor belegurítom a levesbe a virslikarikákat is. Innen úgy kb. 5 perc és már lehet is betegre enni magunkat a fini levessel.
Amíg a virslik barátkoznak az egészséges, incsi-fincsi zöldekkel, a rántáson kell még ügyködni.

Itt viszont kitérőt kell tennem:
1. Kevés olajon megpirítjuk a lisztet, nem odaégetjük, épp csak összemaszatolom a lisztet az olajjal. Ehhez adom a kevés tejet vagy tejfölt és az így kapott masszát folyamatos kevergetés mellett belekutyulom a levesbe.
2. Rendszerint ennél a résznél pánikoltam, ezért átalakítottam a rántást, a saját ízlésemre. Valószínű így már nem is rántás, de majd a következő bejegyzésbe összeírom a rántás-habarás dolgokat, mert ezeket még most sem tudom rendesen - pedig illene :)
Tehát a tejfölös rántás a' la ági: simára elkevert tejfölhöz kikanalazok a levesből. Ezt jól elkeverem és vissza miatyánk az egészbe bele. Összerottyantás és jöhetnek a NYAMI HANGOK! Csak vigyázni, mert zsizsa lesz, azaz forró :)

és "a kevesebb néha több" változat:

Nemrég nagy fogyókúrába kezdtem. Az eredményt itt nem ecsetelném :) A lényeg, hogy találtam Norbi Update 1-es frankfurti leves változatot. Egyértelmű, hogy ebből biztosra megyek: ez a kedvenc levesem! Hadd egyem már éjjel-nappal :)

Belevalók:

  • kis fej kelkáposzta
  • 1 hagyma
  • kevés fokhagyma
  • virsli
  • tejföl
  • só, bors, majoránna, pirospaprika
Kivitelezés:

A megtisztított, feldarabolt hagymát kevés olajon megpirítom és rádobom a csíkokra vágott kelkáposztát. Fűszerezzük, vízzel felöntjük és összefőzzük. (Igazából én nem tettem bele piros paprikát, sőt lehet a fokhagymát is kifelejtettem, de így is isteni lett.)
A virslit itt is csak a végén kell beletenni. A tejfölt pedig - a fentebb írt módon - hígítottam a leves levéből és így kevertem bele az egészbe. Még hagytam kicsit összeérni az ízeket és már tálaltam is.

Nem mintha sztárolnám a frankfurti levesem, de muszáj eldicsekednem vele, hogy ez a típus kb. 2 hete került terítékre. Elkészítettem és Kismamó barátnőmmel kellemesen megebédeltünk belőle, miközben egy nyugodt délutánon, azt hiszem épp az Aktívban lévő riportokat fikáztuk. A dicséret pedig a következő volt:
- Hú Ágnesem, jót főztél nagyon. Ez pont olyan lett, mint az Anyukámé!
Most őszintén. Nem volt célom lefőzni Mazsi anyukáját, de ezt nagyon-nagyon jó volt hallani :)

Egy szó, mint száz: Imádom a frankfurti levest ♥ 




2012. febr. 22.

Felvezető

Első bejegyzésként beköszönök saját magamnak és persze neked, kedves tudatosan vagy véletlenül idetévedt látogatóm :)

Kiskorom óta Anyukám mellett somfordáltam a konyhában. Mi amolyan "minden vasárnap sütis család" voltunk.  Apukám viccelődött is mindig: - Mi van kis Bukta, kukta vagy? Ilyenkor jókat nevettünk. :) A becsületes nevem ugyanis Bukta Ági :)
Sok furfangot ellestem otthon, de úúgy istenigazából 2-3 éve főzögetek magam és többé-kevésbé a körülöttem élők örömére. Önerőből okosodok, meg amikor már végképp nem boldogulok telefon/msn és nyígok Anyának, hogy segítsen, elrontottam, leégett, nem olyan, mint a képen... ez utóbbi sokat elárul a tudományomról :) Bízok benned Anyu, hogy itt is követed majd a "fejlődésem".
Mindenesetre bármit működtem eddig itt, Skóciában, ahol dolgozunk, szerencsére a pozitív visszajelzés volt az általános. Míg élek nem felejtem el az itteni első és egyben utolsó meggyes piskótámat, ami a szélein és az alján megégett, belül meg szottyos, félig nyers volt, de mindenki aranyosan ette, hogy finooom lett, látod elfogy így is, ne keseredj el! Azóta is nevetünk ezen a barátnőmmel, és az eset szemtanúival :D

Aztán volt még egy oka ennek a blogszületésnek. A barátnősködés. Ugyanis százan százfelé vagyunk, mondhatni. A legjobb barátnőmmel itt dolgozunk a ködös, szürke, és nem utolsó sorban ESŐŐŐS Albion legmagasabb csúcsának lábánál. Dolgozunk és élük, itteni életkorom számítása szerint májusban lesz 2 éve. Ez az évforduló azonban egy új élet kezdete lesz - mindkettőnknek: Mazsi barátném 18 hetes KISMAMA! És ez óriási boldogság és ajándék és mennek haza májusban, hogy megkezdődjön az új életkéjük egy csodaszép kisfiúval és remélem még sok kistestvérrel :) Mondjuk ehhez Mazsinak is lesz pár szava :)
Nekem pedig új élet folytatódik itt, mert mindenki, aki fontos az életemben, otthon lesz Magyarhonban. Átalakul az itteni szabadidő-eltöltésem, amiből semmiképp nem hiányozhatnak a szeretteim!
Az otthoniakon kívül itt említeném meg sorstárs barátnőimet: Écit, aki idén nyáron mondja ki a boldogító IGEN-t és Londonban élnek majd tovább párjával, Mesit, aki szintén zenész a nyáron, csak ők Görögországban folytatják a történetüket (megjegyzem nekik a görög mézeshetek tuti unalmas lenne :) és még Angliában költözik Mariannka, akinek ezúton is nagy kalappal a szerelemhez, a munkához, mindenhez ♥
Bátorkodom mellékelni egy kis kavalkádot is, hogy arcok is párosuljanak a nevekhez. Ezúton hívnám meg a képen szereplő összes barátnét a főzőcske-blogomba. Várok Mindenkit szeretettel, mert szeretnék tanulni a nagyoktól, mint Edittől (Mazsi idősebb nővére), aki olyan muffinokat hajint össze, hogy szemem elgurul. A mogyorós sütiről nem is beszélve :) Druszótól, akitől megtudtam, hogy gnocci is létezik a világon. Melántól (Mazsi kisebbik nővére), aki akárhányszor elmondhatja, hogy csináljunk a pergős rizst, nekünk mindig ragacsos, mint állat. Anditól, a született feleségtől, Zitától, aki mint utóbb kiderült bármilyen ételből képes fütyi alakút gyártani :) és még sorolhatnám... Szerencsére! ♥



Összefoglalva, azt ötlöttem ki, hogy ha megnyitom ezt a blogot, akkor itt csajoskodhatunk, bárhol is legyünk a világban. Főzhetünk össze-vissza, tanácsokat adhatunk-kaphatunk, fikázhatjuk a sznob recepteket, ha találunk ilyet vagy ami még nagyon-nagyon fontos: megbeszélhetjük a diétához, fogyókúrához tartozó ételeket, specialitásokat, mert ugye nem kell titkolnom, hogy ez a nők táplálkozását 99,9%-ban meghatározza. Legalábbis mi Mazsival mindig szörnyülködve nézzük a skót nőket, már amelyik annak tűnik... :) Pedig hihetetlen, hogy miért olyan kövérek vagy igénytelenek, mert itt annyi egészséges kaja van, ömlik a polcokról a boltban a durum tészta, meg a mittoménmi... de ennek majd később szánok egy külön bejegyzést.

Jó sokszor ütöm le a billentyűket, igaz? Erre lehet számítani a jövőben is, ha elkap az ihlet. Az életben is van szófosásom, van akinek ez nem újdonság.

Asszem indulásnak ennyi.

Most már kajás bejegyzések jönnek majd, avagy belecsapok a lecsóba :)