Persze azért maradjunk változatosak :)
Kijöttem ide, és honvágy van, otthonhiány, családhiány, mindenhiány van... hát keresi az ember a lehetőséget, mivel lehet elvenni a figyelmed ezekről. Kerestem a lehetőséget, mivel tudnám enyhíteni "éhségemet".
Így emileztem Anyunak, hogy csak meg kellene próbálnom levest főzni. Csak nem bénázom el. Főleg a rántás résztől félek, ez a mumus. Csomós marad?! Lisztes lesz... jujujjj... aztán csak nem ezen múlt a kivitelezés :)
Belevalók:
- virsli
- zöldségek:
- krumpli
- répa
- karalábé
- karfiol
- zeller
- petrezselyem
- kelkáposzta
- 1 fej hagyma
- ételízesítő/leveskocka
- só, bors
- kevés tej vagy tejföl
- rántáshoz: 1 ek liszt+kevés olaj
Fazekba víz, felforralni és minden zöldséget szépen megpucolva, feldarabolva (kockára/karikára - kinek hogy tetszik) beledobálni a vízbe. A hagymát egészben. Sót ne felejtsük el, mert én elég keveset használok. Valószínű innen fogom tudni mikor leszek szerelmes :) De viccet félretéve, mehet a bors is ízlés szerint és én előnyben részesítem a leveskockát is. Általában zöldségleves vagy erőleves kockát szoktam használni.
A virslit is előkészítjük, feldaraboljuk, de ők majd csak a végén kerülnek a lábasba.
Most várunk, hogy minden szépen összefőjön. Én a mindent bele híve vagyok, de mint a folytatásban majd kiderül, nem rossz "a kevesebb néha több" elve sem :)
Sose tudom mennyi ideig kell főzni a zöldségeket. Kóstolok, leégetem az ízlelőbimbókat és mikor már minden puha akkor belegurítom a levesbe a virslikarikákat is. Innen úgy kb. 5 perc és már lehet is betegre enni magunkat a fini levessel.
Amíg a virslik barátkoznak az egészséges, incsi-fincsi zöldekkel, a rántáson kell még ügyködni.
Itt viszont kitérőt kell tennem:
1. Kevés olajon megpirítjuk a lisztet, nem odaégetjük, épp csak összemaszatolom a lisztet az olajjal. Ehhez adom a kevés tejet vagy tejfölt és az így kapott masszát folyamatos kevergetés mellett belekutyulom a levesbe.
2. Rendszerint ennél a résznél pánikoltam, ezért átalakítottam a rántást, a saját ízlésemre. Valószínű így már nem is rántás, de majd a következő bejegyzésbe összeírom a rántás-habarás dolgokat, mert ezeket még most sem tudom rendesen - pedig illene :)
Tehát a tejfölös rántás a' la ági: simára elkevert tejfölhöz kikanalazok a levesből. Ezt jól elkeverem és vissza miatyánk az egészbe bele. Összerottyantás és jöhetnek a NYAMI HANGOK! Csak vigyázni, mert zsizsa lesz, azaz forró :)
és "a kevesebb néha több" változat:
Nemrég nagy fogyókúrába kezdtem. Az eredményt itt nem ecsetelném :) A lényeg, hogy találtam Norbi Update 1-es frankfurti leves változatot. Egyértelmű, hogy ebből biztosra megyek: ez a kedvenc levesem! Hadd egyem már éjjel-nappal :)
Belevalók:
- kis fej kelkáposzta
- 1 hagyma
- kevés fokhagyma
- virsli
- tejföl
- só, bors, majoránna, pirospaprika
A megtisztított, feldarabolt hagymát kevés olajon megpirítom és rádobom a csíkokra vágott kelkáposztát. Fűszerezzük, vízzel felöntjük és összefőzzük. (Igazából én nem tettem bele piros paprikát, sőt lehet a fokhagymát is kifelejtettem, de így is isteni lett.)
A virslit itt is csak a végén kell beletenni. A tejfölt pedig - a fentebb írt módon - hígítottam a leves levéből és így kevertem bele az egészbe. Még hagytam kicsit összeérni az ízeket és már tálaltam is.
Nem mintha sztárolnám a frankfurti levesem, de muszáj eldicsekednem vele, hogy ez a típus kb. 2 hete került terítékre. Elkészítettem és Kismamó barátnőmmel kellemesen megebédeltünk belőle, miközben egy nyugodt délutánon, azt hiszem épp az Aktívban lévő riportokat fikáztuk. A dicséret pedig a következő volt:
- Hú Ágnesem, jót főztél nagyon. Ez pont olyan lett, mint az Anyukámé!
Most őszintén. Nem volt célom lefőzni Mazsi anyukáját, de ezt nagyon-nagyon jó volt hallani :)
Egy szó, mint száz: Imádom a frankfurti levest ♥
