Kiskorom óta Anyukám mellett somfordáltam a konyhában. Mi amolyan "minden vasárnap sütis család" voltunk. Apukám viccelődött is mindig: - Mi van kis Bukta, kukta vagy? Ilyenkor jókat nevettünk. :) A becsületes nevem ugyanis Bukta Ági :)
Sok furfangot ellestem otthon, de úúgy istenigazából 2-3 éve főzögetek magam és többé-kevésbé a körülöttem élők örömére. Önerőből okosodok, meg amikor már végképp nem boldogulok telefon/msn és nyígok Anyának, hogy segítsen, elrontottam, leégett, nem olyan, mint a képen... ez utóbbi sokat elárul a tudományomról :) Bízok benned Anyu, hogy itt is követed majd a "fejlődésem".
Mindenesetre bármit működtem eddig itt, Skóciában, ahol dolgozunk, szerencsére a pozitív visszajelzés volt az általános. Míg élek nem felejtem el az itteni első és egyben utolsó meggyes piskótámat, ami a szélein és az alján megégett, belül meg szottyos, félig nyers volt, de mindenki aranyosan ette, hogy finooom lett, látod elfogy így is, ne keseredj el! Azóta is nevetünk ezen a barátnőmmel, és az eset szemtanúival :D
Aztán volt még egy oka ennek a blogszületésnek. A barátnősködés. Ugyanis százan százfelé vagyunk, mondhatni. A legjobb barátnőmmel itt dolgozunk a ködös, szürke, és nem utolsó sorban ESŐŐŐS Albion legmagasabb csúcsának lábánál. Dolgozunk és élük, itteni életkorom számítása szerint májusban lesz 2 éve. Ez az évforduló azonban egy új élet kezdete lesz - mindkettőnknek: Mazsi barátném 18 hetes KISMAMA! És ez óriási boldogság és ajándék és mennek haza májusban, hogy megkezdődjön az új életkéjük egy csodaszép kisfiúval és remélem még sok kistestvérrel :) Mondjuk ehhez Mazsinak is lesz pár szava :)
Nekem pedig új élet folytatódik itt, mert mindenki, aki fontos az életemben, otthon lesz Magyarhonban. Átalakul az itteni szabadidő-eltöltésem, amiből semmiképp nem hiányozhatnak a szeretteim!
Az otthoniakon kívül itt említeném meg sorstárs barátnőimet: Écit, aki idén nyáron mondja ki a boldogító IGEN-t és Londonban élnek majd tovább párjával, Mesit, aki szintén zenész a nyáron, csak ők Görögországban folytatják a történetüket (megjegyzem nekik a görög mézeshetek tuti unalmas lenne :) és még Angliában költözik Mariannka, akinek ezúton is nagy kalappal a szerelemhez, a munkához, mindenhez ♥
Bátorkodom mellékelni egy kis kavalkádot is, hogy arcok is párosuljanak a nevekhez. Ezúton hívnám meg a képen szereplő összes barátnét a főzőcske-blogomba. Várok Mindenkit szeretettel, mert szeretnék tanulni a nagyoktól, mint Edittől (Mazsi idősebb nővére), aki olyan muffinokat hajint össze, hogy szemem elgurul. A mogyorós sütiről nem is beszélve :) Druszótól, akitől megtudtam, hogy gnocci is létezik a világon. Melántól (Mazsi kisebbik nővére), aki akárhányszor elmondhatja, hogy csináljunk a pergős rizst, nekünk mindig ragacsos, mint állat. Anditól, a született feleségtől, Zitától, aki mint utóbb kiderült bármilyen ételből képes fütyi alakút gyártani :) és még sorolhatnám... Szerencsére! ♥
Összefoglalva, azt ötlöttem ki, hogy ha megnyitom ezt a blogot, akkor itt csajoskodhatunk, bárhol is legyünk a világban. Főzhetünk össze-vissza, tanácsokat adhatunk-kaphatunk, fikázhatjuk a sznob recepteket, ha találunk ilyet vagy ami még nagyon-nagyon fontos: megbeszélhetjük a diétához, fogyókúrához tartozó ételeket, specialitásokat, mert ugye nem kell titkolnom, hogy ez a nők táplálkozását 99,9%-ban meghatározza. Legalábbis mi Mazsival mindig szörnyülködve nézzük a skót nőket, már amelyik annak tűnik... :) Pedig hihetetlen, hogy miért olyan kövérek vagy igénytelenek, mert itt annyi egészséges kaja van, ömlik a polcokról a boltban a durum tészta, meg a mittoménmi... de ennek majd később szánok egy külön bejegyzést.
Jó sokszor ütöm le a billentyűket, igaz? Erre lehet számítani a jövőben is, ha elkap az ihlet. Az életben is van szófosásom, van akinek ez nem újdonság.
Asszem indulásnak ennyi.
Most már kajás bejegyzések jönnek majd, avagy belecsapok a lecsóba :)
